Sok évvel ezelőtt jártam először Glastonburyben, – a régi Avalon színhelyén – akkor még nem tudtam, hogy emlékezésem fátyla ott lebben fel és mutatja meg, vezet rá arra a női energiára mely végig kíséri egész életemet.

A hely misztikus és varázslatos, utcáin manók, tündérek jönnek veled szemben. „Szó szerint az az érzésed belecsöppentél valamiféle mesébe. A nők hanyag eleganciáról tesznek tanúbizonyságot, mert a hajuk kissé kócos, olyan mintha nem ismernék a fésűt, hosszú ruhájuk elegáns, és mindehhez csinos gumicsizmát húznak, ami általában jó sáros, mert ezen a vidéken kicsit sokat esik az eső…

Szóval itt nyugodtan megélheted önmagad, biztosan elfogadásra találsz.  Talán épp ezért is vonz, és vissza vágysz erre helyre.  Az első látogatásomkor az Istennő templomban éltem meg, hogy az Istennő energiája kapcsolódott velem. Akkor hoztam haza egy női szobrot Nolavát, mely megtestesítette az Istennőt, és bárki látta az oltáromon, mindenki csodálattal szemlélte Őt.

A női csoportokon mindig ott volt velem, az évek alatt társakká váltunk. Segítette a vörös sátorra, Avalonra való emlékezést, kapcsolódást Mária Magdolna és Mária energiájával, a szakrális szerelem, az igazi, tiszta tantra energiájának felébresztését.  Egy jó ideje azonban már másfelé is visz az utam, – a csillagok és Univerzum felé – és őszintén bevallom nem láttam először az összefüggést, és azt, hogy minden ami történik ezek egyenes következménye.

Nolava az életem része, és soha nem gondoltam, hogy egyszer majd megválok tőle, és tiszta szeretettel adom át annak a nő(VÉR)társamnak akit Ő választ. Pedig ez történt… és amikor meghallottam óhaját, nem volt kérdés, hogy új otthonra lel egy csodálatos Lélek otthonában.

Megmutatta azt is, hogy ha majd eljön az idő, ebből a házból is távozik majd, és új otthont választ. Azt hiszem így jön létre valamiféle hagyomány, szentség melynek célja az, hogy nőként egymást segítsük önzetlenül, tisztán. Ami még meglepetés volt számomra, hogy nem gondoltam volna, hogy csoportom tagjai észreveszik Nolava hiányát.

Persze, hogy az évek alatt minden nőhöz kapcsolódott, mindenkiben kicsit ott élt az Istennő energiája általa is. Röviden elmondtam, hogy történt, hogy Nolava elment, és a csoport áldással, őszinte tiszta szeretettel engedte útjára avaloni Nolavát, hogy energiáival mások is megismerkedhessenek, gyógyuljanak, kapcsolódjanak.

Ami engem illet Nolava távozása új  csodával ajándékozott meg.  Az Univerzum földi helytartói hathatós segítségével új hangszerek, egy kristályhangtál, és egy gong lépett az életembe, melyek még inkább visznek felfelé a csillagok felé. Nyitják az Utat a Csillagösvényre, a Csillaganyákhoz, emlékeztetnek Lemúriára, és az ott lévő női közösségre. Mert ahogy az Istennő üzente nekem, 

Mi vagyunk az EMLÉKEK ŐRZŐI, ott rezeg bennünk a vörös sátor, a női közösségek és Lemúria tudása, tiszta Női ereje és fénye. Feladatunk, hogy ne csak őrizzük az emlékeket, hanem felhozzuk, éljük és tovább adjuk, miközben megmutatjuk a bennünk lévő igaz Fényt!