Őszi napforduló
Elérkeztünk az őszi napfordulóhoz. Ahogy a természet változik, mi magunk is idomulunk hozzá. A nyár perzselő napsugaraival élesztette a belső tüzünket, szerelmet és könnyedséget bennünk, miközben természetanyánk érlelte a gyümölcsöket a nap melegével, fényével. Elég lassan ugyan, de megérkezett a lehűlés.
Már csökken a nap perzselő ereje, hűvösebbek a reggelek, érkeznek az esősebb időszakok, halad a természet a lomhullás időszaka felé. Már bennünk sem lobog úgy a tűz, testünk szinte felszabadul a friss levegőtől, jobban tud pihenni, és elkezdünk egyre jobban befelé figyelni. Megérkezik az ősz.
Erre az időszakra esik a szüret is, hiszen a gyümölcsök, természetanya fénnyel teli finomságai beértek, és arra várnak, hogy odaadják magukat nekünk, hogy a hideg téli napokon melegséget, finom ízeket hozzanak életünkbe. Emlékeztessenek minket a fényre, mely megérlelte számunkra őket., és emlékeztessenek minket a bennünk ragyogó fényre is, mely mindentől függetlenül ott ragyog bennünk.
Az évszakváltás mindig új lehetőségeket, kapukat nyit. Az őszi napforduló harmónia és az egyensúly jelképe, hiszen a világosság és a sötétség kiegyenlítődik, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon.
Mint ilyenkor mindig a térben megjelenő energia segítségünkre érkezik, de ezt mindenki másképp élheti meg. Mitől függ ez? Attól, hogy hol tartasz az életedben, milyen rezgést képviselsz. Ami biztos az az, hogy az elmúlt időszak nagyon „munkás” volt mindannyiunk számára pihenés, megállás nélkül. Most végre olyan mintha egy ciklus végére értünk volna, mely megint új lehetőségeket nyit meg számunkra.
Ehhez azonban előbb hozzá tartozik az elengedése annak, ami már nem szolgál téged. Engedd, ami nem képvisel értéket, tisztaságot számodra. Engedd a megkönnyebbülést, lélegezz fel, pihenj meg egy kicsit.
